2009. szeptember 30., szerda

Körhinta

Fura dolog mikor az ember a nagy zsibongó tömegben rábukkan valami aranyosra és szépre, egy olyan külön kis világra ami úgy hat rá mintha egy szép film egy jelenetét nézné éppen. Meglátod a pillanatot, magával ragad a hangulata és ilyenkor egy egy pillanatra kizárod a külvilágot és a többi zavaró dolgot és csak arra az egy jelenetre koncentrálsz és csak azt az egy jelenetet nézed. Ezért is olyan jó dolog a fotózás mert az ilyen pillanatokat meg tudod örökíteni, ki tudod ragad abból a környezetből és csak arra a hangulatra tudod terelni a figyelmet, és meg tudod mutatni másoknak.
Egy ilyen hangulatra bukkantam én is a vásárban és szerencsére a nyakamban lógott a gépem is!:)
A nagyon menő és vagány ringispilek adrenalin fokozó hinták közt gyerekek szaladgáltak össze-vissza és igyekeztek feljutni a legjobbra mert a többiek is mind arra sorakoznak és legalább háromszor bele kell ülni a vásár alatt, hogy aztán hétfőn reggel a suliban még csengetés előtt meg lehessen osztani a többiekkel az élményt és egymásra lehessen licitálni, hogy ki hányszor és melyikben ült.
A sok menő atrakció között középen ott állt egy kis körhinta ütött-kopott piros és sárga szinekben "pompázva", aki mellett nem álltak sorok, nem nézték csodálkozva és izgulva a jegyüket szorongató gyerekek. Nem divat már az ilyesmi, meghát ugye nem is megy olyan gyorsan meg nincs is benne semmi izgalmas, meg ilyennel nem is éri meg dicsekedni a suliban.
Egy valakinek azonban mégis tudott még örömet okozni, mégis volt értelme, hogy ott állt és forgott körbe-körbe egész nap. Egy fiú élvezte ahogy igaz nem olyan gyorsan, de forgatja körbe és felrepíti kicsit.
Egyedül ült a körhintában és behunyt szemmel, mosollyal az arcán, kezével a láncot fogva hagyta, hogy forgassa körbe-körbe és simogassa a szellő az arcát a meleg őszi napon.
Annyira különös volt ez a látvány, hangulat a mai világban a mai gyerekek nagy részét ismerve. Különös hangulata volt ott akkor ennek a jelenetnek és jó volt ezt látni és megörökíteni, remélem sikerült valamennyire közvetíteni ezt a gyermeki pillanatot amilyennel már nem nagyon találkozik az ember.


Canon EOS 40D + Tamron 17-50/2,8

4 megjegyzés:

Zsákai Péter írta...

ha azt mondanám "írnod kellene", remélem nem sértődnél meg és remélem nem hagynád abba a fotózást sem. ;)
a kép + szöveg együtt most nagyon megérintett!

slacus írta...

jólesik amit írsz, tényleg!:)
nagyon örülök ha megérintett és sikeült átadni a hangulatot!

Bigyor :) írta...

az elsö kép nagyon jól sikerült, a hangulata magával ragadó. Én is újra kissrác akarok lenni és körhintában múlatni az idöt

slacus írta...

bizony...csak az a baj hogy most már hiába ülsz bele és próbálod gondtalanul múlatni az időt, már nem lesz olyan mint régen kissrác korodban...:)