Szombaton kiruccantunk Timejámmal egy kicsit Nyitrára csvarogni. Kb. egy éve nem voltam már ott pedig nem is olyan rég 3 éven keresztül minden hétköznap itt koptattam az aszfaltot no meg az iskolapadot, igaz ezutóbbit nem olyan nagy kedvvel és lelkesedéssel de most kicsit hiányzott. Már akkoriban is fotóztam de soha nem jutott volna eszembe, az utcákon fotózgatni pedig nagyon jó helyek vannak és sok jó dolgot láthat az ember. Fura dolog ez, hogy legtöbbször nem is vesszük észre mi van körülöttünk és mi mindent lehetne kihasználni és kiélvezni csak akkor amikor már nincs rá módunk vagy sokkal körülményesebb véghez vinni. Persze az ember is változik idővel, de mennyivel egyszerűbb lenne a lehető legjobban kimeríteni az éppen aktuális környezetünket. Vagy csak én vagyok ilyen hülye? :)
Canon EOS 40D + Tokina 12-24/4
4 megjegyzés:
a zöld Skodás teccik.
és hogyisvanez, soósbloglaca?
ezt ilyen "V" alakban kell olvasni ;)
A feltörő emlékek súlya...
Megjegyzés küldése