Utolsó cigi

Már rég meg kellett volna érkeznie. Mindig pontos, sosem késik. Hideg este volt, az ember bőre alá is bemászott. Csönd volt, csupán az utcai lámpák világítottak és festették romlott szinű sárgára az estét és a nedves aszfaltot. Erre az eldugott helyre már az autók zaja sem hallatszott el, ez egyetlen zajt az egyik rossz lámpa zúgása keltette.
Rágyújt még egy cigire, már bármelyik pillanatban itt lehet.
Az önygújtó csattanása visszangzott a sötét falak között, ropogott a bőrkabát ahogy a lángot az arcához emelte. Mélyet szívott a cigibe, jól esett a slukk.
Befordult egy kocsi a sarkon, csak a lámpái vakítottak. Nem a szokott autó volt, nem is egyedül ült benne.
Fáradt, erőltetett hangon húzódott le az anyósülés felöli ablak és sűrű füst szállt ki az utastérből.
Villanás. A lehulló cigi parazsa szikrázva szórodott szét az aszfalton.
Csönd lett, és még nagyobb hideg. Csupán a vizes aszfalt kellemes illatát érezte, eszébe jutott amikor fiatal korában egy nyári zápor után az első szerelmével csókolóztak egy kávézó teraszán az eső elől megbújva, ugyanezt a finom illatot érezte akkor is.
Elfogyott az eső illat, a földre esett cigicsikk sisteregve kialudt.

Na!

Ma délután hívott a futárbácsi, hogy itt van a bejárat előtt a szkeneremmel, úgyhogy szaladtam is le hozzá és át is vettem vidáman. :)
Jó nagy dög a kicsike, legalábbis az előző Epsonomhoz képest, úgyhogy új helyet kellett keresnem neki. Kezdeti szoftverproblémákat túllépve amikor is az ff negatívot rózsaszines árnyalattal sikerült csak beszkennelnem, Milio MSN-es segítsége után sikerült is beszkennelni rendesen a képeket. A negatívot kissé túlhívtam ezért a kemény kontraszt meg a kiégés, de talán így sem lett némelyik olyan nagyon rossz.

Saljut + Industar 2,8/80 + Fuji Neopan 400 + Foma vegyszerek + Canon 8800F szkener

Jegesmedvék

Ma délután jegesmedvék lepték el a dunaszerdahelyi termálfürdő melletti tavat. Na nem a hagyományos fehérbundás jegesmedvék, hanem a kétlábú csupaszabb fajtái, akik minden évben hagyományosan közösen mártóznak és úszkálnak egyet dunaszerdahelyen is.
Göndi Lacival mi is kilestünk lefotózni az elvetemült sportolókat akik a 2 és fél fokos vízben készültek lubickolni.

Mi már a parton, tetőtől talpig beöltözve 10 perc alatt szarrá fagytunk, úgyhogy bele se nagyon merek gondolni mit érezhetnek a vízben...

Meg is ékeztek a jegesmedvék "beöltözve" a bevetéshez.

Rövidke beszéd alatt páran ugrabugráltak már a -9 fokban és fura módon azt mondogatták, hogy menjünk már bele a vízbe...

Így is történt. :))

Az én kezem már hozzáfagyott a fényképezőgéphez, hogy az élettelen és érzéketlen lábujjaimról már ne is beszéljek, ők pedig vidáman úszkáltak a jeges vízben.

Voltak akik pár perc után kijöttek, de a legjobbak 22 percig úszkáltak a 2 fokos vízben.

Állítólag nagyon jó érzés meg utána nagyon jól érzik magukat és nagyon jót tesz az immunrendszernek, ennek ellenére sem érzem úgy, hogy bármikor is kedvem szottyan decemberben -9 fokban tóban lubickolni. :)

Canon EOS 40D + Tokina 12-24/4 + Tamron 17-50/2,8 + Canon 55-200 USM

Nagyon romlott

Nagyon lejárt (8 éve) Polaroid filmek, amiket szegénykéket nem is jól tároltak ezért az összes cucc lefolyt meg kifolyt és annyira össze voltak ragadva a kazettában a képek, hogy ki sem tudta köpni a gép. Kár értük...

Csallóközi néptánc

Szombat este a csallóközi néptánc mai és régi táncosai ünnepelték az "egyesület" 55. születésnapját, minek alkalmából egy egész estés fellépéssel örvendeztették meg a nagymamákat, nagypapákat, rokonokat, barátokat, gyermekeket, ismerősöket.

Sandi barátom kért meg, hogy készítsek kiemelkedően jó fotókat a jeles eseményről legújabb pulitzer gyanús cikkéhez, mely majd a térség legmenőbb hetilapjában a Csallóközben fog megjelenni. (az előző mondatban erős túlzásokat olvashatunk ;) )
Szépen sorjában ropta fiatal és kevésbé fiatal, majd megint fiatal ésígytovább...
Összességében jó kis műsor volt és kedves családias hangulatú, jó volt látni több generációra visszamenőleg, hogy mennyien milyen sok ideig táncoltak és, hogy manapság is vannak még fiatalok akiket komolyan érdekel az efféle szórakozás.

Canon EOS 40D + Tamron 17-50/2,8

Új kor hajnala

Canon EOS 40D + Tamron 17-50/2,8 + vaku és diffúz ernyő jobbról felülről és ezüst derítőlap balról

Csodálatos dolog történt fényképezőgépeim családjában hiszen egy új arc érkezett közéjük, aki már formájában is eltér tőlük. Keleteurópai születésű, pontosabban ukrán, bár akiről klónozták az valójában svéd. Szóval a kicsike aki korántsen kicsi egy Kiev tipusú fényképezőgép, annak is egy korábbi változata a Saljut ami ugyszintén az Arsenal nevű ukrán gyárban született ahogyan a későbbi Kievek amik szinte ugyanígy néznek ki. A svéd kapcsolatot pedig a Hasselblad jelenti, ugyanis az oroszok és az ukránok annak idején az összes legyártott fényképezőgépüket valamilyen már létező jól bevált fényképezőgépekről koppintották. Ha minden igaz ez egy Hasselblad 1600 másolata akar lenni.
Gyönyörű megkímélt állapotban van, egy 80/2,8-as Industar objektív lóg az elején aminek elég puritán külseje van de legalább masszív és szintén tökéletes állapotban van és ragyogóan tiszta.
Itt az idő tehát, hogy belevessem magam a középformátum világába mert még szűz vagyok a témában. Ezt igazolandó, hogy az első filmbefűzésemet egy tekercs Fuji Neopan bánta...:)
Most már csak szkenert kell vennem mert 50km-es körzetben senkit nem ismerek aki tudna középformátumú negatívot szkennelni.